Harry Potter Studio

Ezen bejegyzésben a Harry Potter Studioról fogok beszámolni, ami Londonban (de pontosítva Watfordban) található.

DSCF5642
Igen hűséges Potter fanatikusként minden álmom az volt, hogy egyszer én is belecsöppenhessek a varázsló világba. Így mikor megtudtam, hogy megnyitják a Studiot, teljesen belelkesültem és minél előbb szerettem volna menni. Korábban már a Londoni Film Museum falain belül szemügyre vehettem egy-két jelmezt, a Trimágus Kupát, tankönyveket, de ezek nem igazán csillapítottak le, sőt még többet szerettem volna látni.
Tehát Januárban egy késői karácsonyi ajándékként elmehettem a Harry Potter Studio Tour-ra Watfordba.
Mint egy igazi gyermek, teljesen izgatott voltam. Próbáltam elképzelni, hogy milyen is lehet, mit fogok látni, vagy éppen mit nem… Reménykedtem benne, hogy nem fogok csalódni – erre mondjuk igen csekély esélyt láttam. :)

Az odaúton a Watford-i állomásról egy Harry Potter-es különbusz fog minket elvinni magához a studiohoz, mivel eléggé kint van a városból a préri kellős közepén. Leszállva a buszról egyből ott van pár sakkfigura, így egyből el is kezdhetjük a fotózkodást.
A jegyfoglalás elővételben történik, postán küldik ki ezután vagy otthon nyomtatható. Időpontra kell menni, mivel az első fél órában kisfilmeket mutatnak, kisebb mozira beültetnek, ezután pedig a nagyterembe terelik a népet és ott egy kisebb csoportvezetéssel elmondják mit fogsz találni, mit lehet csinálni és mit nem. (Fontos megjegyzés: fotózni annyit lehet, amennyit nem szégyen! Persze, arról ne is álmodjunk, hogy a képeinken nem lesz 80 idegen :D) A csoportvezetők egyébként teljesen jófejek, fiatalok és láthatóan imádják a munkájukat… én se lennék szomorú, ha ott kéne dolgoznom.

Tehát a nagyteremben ott vannak a különböző kosztümök felállítva, az asztalok megterítve és minden egyéb, ezután pedig a saját utadat járhatod a díszletek közt. Fel van építve majdhogynem minden… a fiúk hálószobája a Griffendél toronyban, Umbridge és Dumbledore irodája, láthatod Edevis tükrét, a Mágiaügyi minisztériumot és tényleg majdnem mindent… Vitrinekben ott vannak a különböző kisebb dolgok, például a pénzérmék, a jegy a Roxfort expresszre, újságok, csokoládék, Hermione báli ékszerei…

Jó pénzért seprűre ülhetünk zöld háttér előtt, így videot és fényképet készíthetünk, ahogy London utcáin a szél borzolja a hajunkat – mindezt természetesen iskolai talárban.
Két épület közt felépítették a Privet Drive-ot, így pózolhatunk Harry mugli háza előtt, a 3 emeletes kék busszal, a Denem család sírjával, Harry szüleinek házánál, a híres ferde hídnál és beülhetünk a Ford Angliába, illetve Hagrid motorjába. Sőt, a pihenő részen megihatunk egy vajsört és csipgethetünk az ott vásárolt nyalánkságokból illetve megehetjük csomagolt elemózsiánkat. Itt egy kis kitérőt tennék az ominózus vajsörre… A könyvben a vajsörről olvasván az embernek összefut a nyál a szájába. Nos… a valóságban ez nem így történt. Több kiszerelésben vásárolhatjuk meg a vajsört, választásunk azon múlik, hogy szeretnénk-e maradandó emléket magunkkal hazavenni – ergo megvesszük e a poharat (kisebbet, nagyobbat). Miután természetesen a pohár mellett döntöttem, kikértem a vajsört. Azt hiszem az ízlelőbimbóim életem eddigi legnagyobb összeesküvés-elméletét élték át. Én számítottam valami (nyílván alkoholmentes) eszméletlen finom italra. Ezzel szemben kaptam egy “sör és narancslé egyveleg” színű, rettenetesen édes, szirup-szerű folyadékot, valami irtózatosan érdekes fehér hab dologgal a tetején. 4 korty után úgy döntöttem, hogy kiöntöm és az elhelyezett ivókút/pohármosónál elöblítem pohárkámat. Megjegyezném nem láttam olyan embert/csoportot, aki fél pohárnál többet megivott volna. Tehát teljesen jó pénzt csinálnak abból, hogy eladják a poharakat. :D

DSCF5985
Na tehát továbbmenvén utamon átmentem a következő épületbe, ahol végülis a kulisszatitkoba tekinthetünk be… A különböző lények robotikáját nézhetjük meg, különböző scriptek, rajzok, festmények, concept art-ok a falakon, maszkok és ezek eszközeit láthatjuk. Ezek után pedig megláthatjuk Roxfortot és az azt körülvevő erdőt teljes valójában, sajnálatosan nem teljes nagyságban. A makettet körüljárhatjuk és az elhelyezett monitorokon videokat játszhatunk le a felépítéséről. Itt forgatták ugyanis a “külső felvételeket”, minden egyes kis ablakban külön kapcsolható lámpácska van és minden egyéb precíz dologgal van ellátva. Döbbenetes…és gyönyörű. Közben a filmekből ismerhető háttérzene megy, így teljesen elvarázsolódhatunk.
Kifelé menet végigmehetünk az Abszol úton, fotózkodhatunk és Ollivander pálcaboltján keresztül pedig utunk véget is ért. Na de nem akárhol… :)
Egyből beléptünk a veszélyes zónába, a Harry Potter boltba. Itt mindent megkapni… vehetünk magunknak Trimágus kupát, plüss Hedviget, pulóvereket, Kviddics labda készletet, gyönyörűen kidolgozott varázspálcákat és talárt is – ez persze tényleg az őrült gyűjtőknek és gazdagoknak (illetve ha jó gyerekek voltunk, a Jézuskának) ajánlott. Vehetünk még különböző édességeket, csokibékát a varázslókártyával…Ékszereket, különböző faliképeket, és igazi gyűjtő ereklyéket: filmkockákat a filmből, bekeretezett pénzérméket, posztereket… Áraik a teljesen minimális, átlagostól a csillagos égig. Engem kedves szintén Potter fanatikus ismerősöm figyelmeztetett, hogy készítsem fel a pénztárcám, vagy sírni fogok. Tehát úgy voltam vele, hogy készültem rá, spóroltam rá, így megvolt a zsebpénzem, amit elkölthetek “hülyeségekre”, bár nekem teljes mértékben örömet okoznak. :) Próbáltam több kisebb dolgot vásárolni, ami mondjuk még nem is tartozik a teljesen felesleges kategóriába. Így már a Roxforti házak zászlajai díszítik a falamat, vannak varázspálcáim, egy felsőm, könyvem és pár édességet is vettem…

Összességében a fanatikusoknak kötelezővé tenném, családi kiruccanásnak is tökéletes. Árban pedig szerintem nem megengedhetetlen a felnőtt belépő 29 fontba kerül, és ez kötetlen és – sajna csak zárásig – időtlen barangolást kínál.
Időszakonként speciális dolgokat is fellelhetünk a studioban, többek közt van náluk Karácsonykor egy kisebb dínomdánom, Halloweenkor is különböző programok vannak, iskolakezdéskor pedig beiratkozhatunk és részt vehetünk a “Hogyan haszánljuk pálcánkat” kurzuson.

This slideshow requires JavaScript.

Advertisements

Életjel

Most, hogy végre megkaptam a gépemet “idehaza” Londonban, így remélhetőleg amennyire időm engedi újra nekiülök írogatni a filmekről, játékokról…

A Simset gyúrom, épp a Supernatural-t próbálgatom…

A Batman filmről is fogok írni kisebb beszámolót.

Izgatottan várom a legújabb Twilightot is, kicsit félve bár… de remélem nem lesz olyannyira elcseszve, mint ahogy én azt így gondolom…

Egyelőre ennyi….

still alive

hejho,

meg elek… hamarosan postolok valami hosszut es nagyon jot… egyelore csak eletjelet adok. :)

jatszogatok, filmezgetek, idom eddig nem volt irni. most talan akad egy pici es akkor minden megy a regibe. :)

Sims 3 – Pets

Engem nem igazán nyűgözött le a kisállatos kiegészítő, véleményem szerint a Sims 2-ben jobb volt. A macskát még nem próbáltam, mert nem bírom őket, de nyílván ennek is eljön majd az ideje.

Kezdjük az állatkészítéssel… értem én, hogy totál azt akarják, hogy személyre szabhasd az állatod, de azért ez túlzás már, hogy 900 réteg szőrt lehet csinálni. Szerintem halál felesleges. Viszont pozitívum, hogy az előre elkészített fajok szépek a Sims 3-hoz képest. :D

Kutya… tanítgatod, tud házat őrizni, rágcsál, ez meg az, de nem különösebben jelent kihívást. Aranyos dolog viszont, hogy el lehet menni vele pórázzal sétálni, parkokba elengedni, ilyesmik. A vadászat is jó poén, hogy a kutya csak úgy elfut a francba a térképen és azt sem tudod hol van, csak kapod a jelentést, hogy kutyád megint csak fejlődött. Így kell ezt csinálni. Ezért sem tetszik a Sims 3 ebből a szempontból, hülyegyerekeknek ideális. Nem kell odafigyelni és gondolkodni és tényleg felállítani egy “stratégiát”, ami alapján játszol és amit fejleszthetsz.
Szóval a kutyát így ennyiben le is zárom, jó fej meg minden.

Ló… ezt csak úgy kíváncsiságból kezdtem el, mivel ezt az állatot sem preferálom annyira, de ez tűnt a legnagyobb kihívásnak. Tévedtem. Tény, hogy ezzel kell a legtöbbet foglalkozni, de nevetséges. A lovat beállítod galoppolni a kertbe és pikk-pakk maxon lesz a skill. Aztán utána jön, hogy ugyebár ez jó zsoké is kell a lóra, így ráülteted a simedet, aztán adjunk neki. Ez is így magától megy. Aztán van az ugratás, amire talán picit oda kell figyelni, hogy a lovad mikor ért el arra a szintre, hogy válthatsz neki akadályt. Ez sem kihívás. Elvittem versenyre, gondoltam a lovat tényleg ki kell képezni ahhoz, hogy az amatőr versenyeken felül elérjen valamit. Hát nem… tény, hogy jó, ha 5-ösön felül vannak a skillek (ugrató, galopp), de ennyi. A lovam kétszer került a dobogó alá, akkor mikor elvittem versenyre, hogy egyáltalán mi is az, és nem volt még semmi jártassága. :D A lényeg, a versenyen dőlj hátra és várd meg, még nyer a lovad… nem mondok semmit.
A lovamat már pároztattam is, így lett egy csikóm, aki már alapba nagyon jó pacinak született, és amint felnőtt már vittem is versenyre, nyerni természetesen. :D

Más állatok.
Mosómedve, papagáj és őz volt a házam táján, akit megfigyeltem és megsimogattam, a madarat pedig befogadtam. Ennyi.

Mindig is a kedvenc játékom marad a Sims, de borzasztóan zavar, hogy ennyire le van már butítva. Aki az 1 óta játszik vele, annak a 3-ban egy maximális létszámú család (emberrel, állatokkal) jelent valami kis kihívást, azt is csak akkor, ha megborul a “rend” és kiesik a játékos a ritmusból. Nem tudom, folyamatosan csalódom benne… ettől függetlenül nem hagyom abba soha. :D Csak zavaró, hogy mennyire elrontják az egészet… pedig tök durva dolgokat lehetne kihozni belőle.
Azért a 4-re kíváncsi leszek…

Sims 3 Nemzedékek

Végre volt egy kis idő kitapasztalni az új kiegészítőt. Az eddigiek számomra nem nyújtottak túl sok újat és élvezetet sajnos. Ez viszont visszahozott régi jó dolgokat és sok újat, ami szerintem teljesen pozitív.

Minden új kiegészítőnél én új családot gyártok, hogy nulláról kezdve tudjam letesztelni a dolgokat. Most is így történt… 2 külön sim, őket most el lehet vinni randira (Sims: Hot Date), újra van bentlakásos iskola (Sims: Egyetem – bár hozzá kell tennem, most ugye nem tudunk élni a gyermekkel, hanem csak kiveszi a családból…). Teljesen jó lehetőségek vannak, és a személyiség is jobban alakítható az új tulajdonságok által. Tetszik, hogy leginkább a gyermek/tini részlegre van ráállva, hiszen van szobafogság, szalagavató bál, stb… Életszagúbb, és talán eddig ez testesít meg minden olyat, amit én eddig nagyon hiányoltam. Az alap 3-ban nem is értettem, hogy miért nem lehet újra “normális” esküvőt tartani… ugye itt már nem volt meg az esküvői virágos boltíves cucc, amit most végre visszahoztak.

A gyerekek végre tudnak csínytevéseket elkövetni és van kapuzárási pánik. Utóbbit nem gyengén oldották meg, hiszen simünk napokig tud depressziós lenni és eszeveszett kívánságokat kitalálni, hogy épp mire van szükség (elválni párjától, mert izgalom kell neki; új házba költözni; s amolyan lázadónak lenni, hogy érezze: még mindig fiatal).

Amit rettenetesen hiányolok még mindig, az az évszakok változása… nekem az volt a kedvenc kiegészítőm a 2-höz. A háziállatos október 21-én jelenik meg, ezt is nagyon várom. Lassacskán talán össze áll egésszé…

Kicsit alapjában véve csalódtam a 3-ban, mert szerintem jelentéktelen kiegészítőket hoznak… úgy értve, hogy amik eddig egyben voltak újítások, most azokat ízekre szedik. Nyilván persze pénz beszél, de nekem csalódás volt picit ez a 3… Természetesnek vettem, hogy az évszakolás és részben az állatok benne lesznek alapban. Na hát mindegy, talán össze áll a kép és lesz egy fasza cucc belőle. :)
A játék mindig a kedvencem marad, legyen akármilyen is… elfogult vagyok vele kapcsolatban, de azért na… látom a hibáit.

Várom a továbbiakat…

London 2011

Nos… eljutottam végre, hogy megírjam a kis beszámolót.
A tesómmal végre eljutottunk Angliába, 10 napot töltöttünk ott június végén. Előtte már k.b 2-3 hónapja terveztük a látnivalókat, hogy tényleg _mindent_ lássunk, ami él és mozog. Én már voltam 2004-ben, neki viszont ez volt az első útja, így tapasztalataimat bevetve 1-2 dolgot azért kihagytunk, ami alap lenne, de tudtam van helyette 1000 más érdekesebb.
Szóval… utunkat június 24-én éjjel 1 órakor kezdtük meg a transzfer járattal fel Ferihegyre. A gép 6.45-kor indult, én nekem minden bajom volt, mert rettenetesen tartottam a repüléstől, Fruzsi viszont igen nyugodtan vágott neki a dolognak. Az átvizsgálás és minden faszán ment, sőt hozzánk képest túl sikamlósan. A várakozásba úgy lefáradtam, hogy izgulni már nem volt erőm, így mikor felszálltunk a gépre, már semmi gond nem volt… addig a pontig, míg el nem kezdtünk gurgulázni a pályán. A felszállást túl éltem, kisebb “röhögjek vagy sírjak” érzéssel. Fentről minden szép és fasza, fényképeztünk sokat. A leszállás már bajosabb volt, mivel kicsit bealudtam, így a csattanásra keltem fel, Fruzsi ekkor nagy vigyorral a fején felém vágta a “LESZÁLLTUNK!” felkiáltást, én pedig még mindig a kezdeti szívrohammal küzdöttem. Kiszálltunk, az útlevél vizsgálaton majd 1 óra volt mire kiértünk, ezután vártuk csomagjainkat, melyek épségben földet értek. Drága kedves unokatesónk már várt minket, kicsit sokat vártak ránk, de hát megérte. Nekik nem biztos. :D
Tehát… olyan 11 óra fele végre kijutottunk a sok csomaggal a parkolóba, így haza tértünk lepakolni és kitalálni a többi programot. A hétvégénk úgy volt, hogy szabit vettek ki, így péntektől vasárnapig elterveztük, hogy nem a belvárost járjuk, hanem minden mást, ahova egyedül nem igazán jutunk el. Ettünk finomat, valami arabos fűszeres csirke meg mini krumpli golyócskák. Nagyon finom volt.

Aznap elmentünk shoppingolni a környező helyekre. Ők Hampton-ba laknak, így Kingston, Richmond és ilyesmi helyekre mentünk el a bevásárló központokba, meg a jóféle utcákba. A Fruzsi itt több tonnányi ruhát vett, így az ő célja teljesült. Én aznap csak egy sapit vettem magamnak, amilyet már rég szerettem volna. ^^ Este pedig megnéztük a Hampton Court nevezetű helyet, ami szintén királyi rezidencia, itt található egy nagy sövény labirintus meg ilyesmik, de mi csak kívülről csodáltuk és a parkba tértünk be. Este pedig az ágyba esvén, mintha leütöttek volna minket…

Másnap reggel 8 körül keltünk és utunkat vettük Portobello Market, Notting Hill és Camden Town felé. Mivel szombati nap volt, így a marketek dugig voltak. A Portobello nagyon szép hely, igazi ócskás-antikos-zsibvásár. Miután ezt végig jártuk átmentünk végre a mennyországba, Camden Town-ba. Számomra ez volt a legvárósabb pontja az utunknak. Kiszállva a kocsiból és kb 5 perc gyaloglás után máris a képregény boltba találtam magam és mint a kis gyerekek csak tátogtam a sok jó dolog közt. Volt nagyon sok figura, póló meg ilyesmik… de ez tényleg csak ilyen “Comic Book Store” volt. De azért gazdagabb lettem vagy 5 csomag kitűzővel, 2 Gorillaz-os pólóval, meg egyéb kisebb nyalánkságokkal. Ezután tovább a tátogásom közepette megláttam egy helyet, ahol volt hajfesték… nem az a fajta, amiért én indultam, de azért vettem egy zöldet. Ezután tovább végre betértünk a Cyberdog-ba, ami maga a cyber réteg mennyországa, marha kemény az egész, durvább mint egy “didzsi”. Szóval itt végre megláttam a hőn áhított hajfestéket, bár nem volt abban a színben, amit szerettem volna, azért vettem egy kéket. :) Így a hajfesték mizériát is lezavartam, még egy pipa a listámon. Megtaláltam a boltomat is, melyben az Iron Fist márka képviseltette magát, így a vérfarkasos pulcsikám is végre a szatyromba csücsült, így már kezdtem kicsit nehezen mozogni a sok csomagtól. Csabi és Fruzsi eközben természetesen hű társakként jöttek mögöttem és nem igazán élvezték a helyszínt. :D Mindenki bőrszerkó, láncok és természetes színű hajjal rendelkező ember nem igazán járkált az utcán, ha igen, az raszta volt. Szóval nekem az E.T. hazatér érzésem volt. Na szóval, azért a Fruzsinak sem volt túl rossz a hely, mivel elég jó adidas cipőt sikerült beszereznie, én pedig egy Converse dorkóval lettem gazdagabb. Itt ettünk is, Fruzsiék kínait csámcsogtak, én pedig churros-t. ^^ A világ legjobb kajája. Ezután ők még ittak egy smoothie-t, ez nekem nem jött be annyira, nem vagyok egy nagy pépesített gyümölcs fan. Na szóval, végre beültünk az autóba és pihentünk a kilóméteres dugóba hazafele. Este pedig bementünk az éjszakába… Soho, China Town, Piccadilly Circus meg nem is tudom még melyik részre ballagtunk el. A Soho-ról egy külön kisregényt tudnék írni, a lényeg azonban annyi, hogy ott aztán tudnak élni és bulizni. :D China Town viszont a maga kis fél utcájával csalódás volt. Azt hittem bigger and better. :P Bementünk egy 3 emeletes játékterembe is, itt a Fruzsi ugrált 3 emelet magasan, dodzsemeztünk, táncgépeztünk meg játszottunk minden hülyeséget, itt is jól éreztem magam. :D Fruzsi végre megszerezte a vágyott Oxfordos pulcsit fehér-babarózsaszín kombinációban. No mindegy… Piccadilly Circus szokás szerint dugig. Itt éjjel akkor betértünk a mekibe és itt tört meg a jég. Onnantól kezdve még 5-6x tértünk be. Én bírom, a Fruzsi viszont változatosabban étkezik, mint én… így neki már nyűg volt a végére ez a McD dolog. :D Na tehát éjjel 2-kor haza estünk kb, aztán mindenki go ágy.

Miután felkelt mindenki nagyjából, a vasárnapi napra a tengerpartot terveztük, mivel 200 fok volt. Mi természetesen nem így készültünk… ugyebár Londonban mindig esik az eső… -.- Na hát ez annyira vált be, hogy konkrétan leégtem. Szóval reggeli, felpakoltuk magunkat kutyástul és mint Griswold család elindultunk Dorset-be. Én nem vagyok ilyen tengerpart fan, de ez a hely totál Kincsvadászok érzetet keltett a kis érdekes sziklájával. Gyönyörűséges volt az egész, bár én nem mentem be a vízbe, az ügyeletes vízicsibe a Fruzsi meg a Csabi volt, Agnétával és Lilly-vel (az eb) a parton lazultunk és égtünk, bundában. Még indulás előtt megálltunk étkezni, ők ilyen tipikus pie-t toltak magukba, én hoztam a formám a helyi specialitással: sültkrumpli kecsappal. :D Mindehhez Appletiser-t fogyasztottunk, a Fruzsi pedig cider-t. :D Na tehát haza, film, meg lejelentkezés a féjszbúkon, aztán lőttük magunkat a másnapra…
…ami kissé megterhelőre lett tervezve. A hétfői napon Agnéta volt a bébiszitterünk.
Tehát, Richmondig busszal, majd Richmondból vonattal tettük meg a távot, és Waterloo-ig utaztunk. Itt aztán megkezdődött kálváriánk a városon át.
London Eye, Big Ben, Parlament, Westminster Abbey, Downing street, Horse Guards, St. James’s Park, Buckingham Palota, Trafalgar Square, Waldorf Hotel, Fleet Street, St. Paul’s Cathedral, Millenium Bridge, Globe Színház, Golden Hind, London Dungeon, Gherkin, City Hall, Tower Bridge, Tower… Kisebb utazás következett a sofőr nélküli vonattal, Canary Wharf a következő állomásunk, mely az üzleti negyed, itt bementünk a “Rat Race” nevezetű hát…megállóval vegyített bevásárlóközpont, főként fél szoba méretű kajáldákkal és mindenki túl akarja futni, le akarja körözni a másikat. Vicces jelenet. Mi itt kicsit Gossip Girl-ködtünk, hiszen itt végre vettünk igazi frankó Macaron-t. Fruzsi pisztáciásat (Blair miatt) én csokisat (mert azt szeretem. :D). Na hát… darabja 1200 ft-nak megfelelő fontocska volt, így bíztunk a sikerben. Fruzsinál elmaradt, de csak a pisztáccsó miatt, nálam megvolt, rohadtul ízlett. De ennyit nem ér meg, of course. Napunkat itt zártuk, mivel megvoltunk halva.

Következő reggelen Greenwich volt a cél, vonalon fotózkodás, mókusok, minden egyéb megvolt, ami itt kell. Ezután elmentünk a village-be, aztán ott betértünk a Starbucks-ba, ahol meg is ejtettük a szuvenírszerzést, egy cookie társaságában. Ezután jött az, hogy magunkra hagytak minket a kis Oyster Card-dal a belvárosban. Elmentünk a King’s Cross pályaudvarra, természetesen lefényképezkedtünk a kocsinál a 9 és 3/4-ik vágány közt, ami most épp kint volt a főépület bejáratánál, mivel csinálják a 7-estől felfele. Majdnem szívgörcsöt kaptam. De nem baj, ott voltunk, láttuk, élmény volt, de ez a retek kiborított. Legalább valami igényeset csináltak volna. Na mindegy, az eső elkezdett zuhogni, de következő állomás az én boltom volt, a Forbidden Planet, ahol a Magyarországra való szállítás egy vagyon, így inkább azt a vagyont elköltöttem ott. Vettem 3 Batman plakátot, Harry Potter – Roxfort kitűzőt és Mágiaügyi Minisztériumos kulcstartót (mindegyik gyönyörűen kidolgozott), Joker és Batman bögrét, Dark Knight pólót, kis Macskanő és Batman figurát, sok-sok kitűzőt és azt hiszem itt mást nem… :D Tudtam volna még 1 millát költögetni ott legalább. Na mindegy, én ezért mentem oda, erre volt félre téve. :) Boldogan másztunk tovább, egy Odeon mozinál is lefotózkodtam, ezután bementünk a Disney boltba, ahol elidőztünk és újra 6 évesek lettünk, Fruzsi egy Minnie egér és egy Mickey-s képkeret közt vacillált, hálisten a keret nyert. :D Aztán mentünk tovább, megnéztük világosban is a Piccadilly Circus-t, aztán Mekiztünk, miután kopogott a szemünk és ez volt a legolcsóbb és ezt ismertük. Betértünk az M&M’s World-be is, ahol aztán minden van és természetesen mindenre a kis drazsék vannak rányomva különböző szituációkban. De jó poén meg buli meg faszán néz ki, de nem értem miért éri meg. :D Aztán erre a napra meg is untuk már a látnivalókat, itt már kezdett túl sok információ lenni a fejünkben. Haza mentünk, vacsi meg élménymegosztás aztán alvás. Már akinek, itt én már nem aludtam, inkább magányosan gépeztem, hogy kielégítsem az elvonási tüneteket.

Másnap reggel egyedül mentünk már, a program az Őrségváltás volt. Mivel korán értünk be, ezért megreggeliztünk a parkban, igazi Gossip Girl-ösen, mintha ez lenne a napi program és már unjuk is. :D Itt is meglátszott, hogy sokszor kb. mintha ikrek lennénk, máskor meg a totál ellenkezője. Na hát a Fruzsi 100%-os narancslevet ivott, csirkés-majonézes-salátás szendviccsel, én pedig kólát csokis muffinnal. No hát miután ezen jót mosolyogtunk, beálltunk a “perfect spot”-ra a váltáshoz, természetesen a kínai turisták úgy próbáltak lökni minket, ahogy bírtak, de mi álltuk a sarat, és szikla lábainkkal végig tartottuk a pozíciónkat, így a videok és a képek is frenetikusak lettek, 1-2 oda nem illő kommentárral, khm. Ezután az előző nap megvett jegyekkel elmentünk a Film Múzeumba, amit már nagyon vártam. Szerintem kb. legjobb pontja volt az útnak, a legjobb látnivaló és teljesen elfogadható, sőt többihez képest olcsó áron. A Film Múzeumban megtalálható az Éjszaka a Múzeumban dínója, 1-2 Alien, Ali G ruhája (és még sok másé), rengeteg maszk, díszlet darab, de a 2 legfontosabb számomra: Batman ruhája a Begins-ből és mellette 100 tervrajz, amit Tim Burton firkálgatott, millió kisebb dolog a filmekből (Gotham City Aranyoldalak, Bruce Wayne vallomása szülei halálakor, stb…). A másik pedig a Harry Potter részleg, 3-4 ruhával, a Tűz Serlege, az arany tojás, Ron anyjának levele, Nimbusz 2000 és még sok más. Volt külön Chaplin rész, rengeteg forgatókönyv, díszlet darab, ismert tárgyak, aki szereti a filmeket és egy picit szeretné dédelgetni a szívét, az mindenképp térjen be. Aki nem annyira fanatikus, az is, mert sok érdekes dolog van benne. :)
Az egész múzeumban szabad a fényképezés, kivéve a Star Wars díszletben, ahol 7-20 fontig terjedő skálán akár még R2D2-val is lefotózkodhatunk, fénykarddal, súlytalanul vagy épp ahogy jól esik aznap. Ezt sajna kihagytuk. Ezután átmentünk a Natural History Museum-ba, aminek a dínók jelentik a lényegét, ez természetesen most zárva volt, ami érdekelt minket, az drága volt, kedvünk se volt már nagyon múzeumozni, így gyorsan végig futottuk, aztán mentünk át a Science Museumba, ami kb életünk legnagyobb csalódása volt. Voltak lent autók meg ilyesmik, tök poén volt, láttuk a Ford T modellt, aztán az űrhajósok cuccait, kipróbáltuk, hogy milyen lehet az űrben szerelni (no comment, ezek zsenik), de ahogy haladsz tovább a bejárati csarnokból egyre szarabb az egész. Ez tényleg vagy fanatikusoknak vagy tanulmányi útra jó… na meg olyanoknak akik minden szakszót értenek. :D Szóval ezek után már csak a közelben a Royal Albert Hall volt vissza, amit természetesen felújítottak, azért jó volt látni. Mindeközben találtunk egy akkora aranyozott szobrot, hogy majd kisült a szemünk. Random szobor az út másik oldalán. Máig nem tudom mi lehetett az, de brutál volt. Na hát erre a napra ennyi volt, aztán mentünk haza.

Következő nap a Madame Tussauds-ban telt volna, igen rögös úton szereztünk jegyet. Meg is mondtam az embörnek, hogy csessze meg a fuckin’ systemjét, hogy ilyen gagyin meg a jegyfoglalás. Innen a Hamley’s-be mentünk, ami ugye a legnagyobb játékbolt, itt a Fruzsi csinált magának mackót, így a rohadt nagy dobozzal mentünk végig. Ezután elmentünk a British Museumba, mert emlékeim szerint az tök jó volt. Most egy csomó fizetős volt, meg le volt zárva, így itt sem időztünk sokat, a shop-ba bementünk, vettünk ezt-azt, utolsó fityingeken, aztán mentünk is tovább. Délután pedig találkoztunk Tibivel, leadtam a pakkot, aztán mentünk is tovább, mert mindketten nagy csúszásba voltunk. A metrozás külön “élmény” volt, a halálfélelem az nem számított aznap…

Másnap bejutottunk a “Tuszóba”, 2004-hez képest sokat változott, szarabb lett szerintem. Mindenesetre megvolt Pattinson, Lady Gaga, Jacko, Bob Marley, mindenki aki él(t) és mozog. :) Gyorsan lezavartuk viszonylag, volt benne Scream! nevezetű kis horror akármi is, ott jól beszartunk, meg a 4D Marvel nagyon fasza, de az árához képest nevetséges a kínálat. No mindegy, ez ugye kihagyhatatlan, ha már ott jársz. Ezután ettünk egy palacsintát az út szélén, Fruzsi nutellás-banánost, én sima nutellást, a kis disznók hozzánk képest úri lányok… botrányosan néztünk ki. Na hát elkezdtük járni a várost, kedvünk már semmihez sem volt, fáradtak voltunk és nyűgösek. Elmentünk jobbra balra, Covent Garden, miegymás, mindenhol ültünk picit, aztán haza mentünk, természetesen Mekiztünk is.
Másnap mentünk megreggeliztünk a Mekiben, aztán Warwick-ba, ami megint csak az egyik legjobb látnivaló odakinn szerintem. Simán egész napos program, ha van gyerek meg minden más. Lehet piknikelni, vannak “lovagi tornák” meg minden hülyeség a kölyköknek… Na hát mi bementünk a Dragon Tower-be, ami tök frankón meg volt csinálva, aranyos volt. Ezután pedig végre jött az ijesztgetős cucc, ez régen még olyan volt, hogy szívroham-agyvérzés mixet kaptam meg minden, rettenetesen para volt, most már tök lájtos, inkább sztori alapú a dolog. Így is megérte természetesen, csak érdekes, hogy mennyire vissza vették a dolgokat. :) Itt van egyébként a mesebeli helyem, ahol majd férjhez fogok menni egyszer és a lagzit is ott fogom tartani, mert én királylány leszek aznap. :) Haza fele Bicester Village-nél még megálltunk, ez egy outlet falu, csak nem olyan szinten tolják, mint itthon vagy Ausztriában. Na hát itt bementünk és a CK vagy a DKNY kb olyan volt mint itthon a turkáló, amit találtál, vitted. Na persze nem mi. :) De még így is rengeteg dolog volt, ami botrányosan olcsó volt, ahhoz képest, hogy designer ruha/táska/akármi. Én máig siratom a CK táskát, amit nem tudtam megvenni. Nem drága volt, hanem egy fityingünk se volt rá. De fix, ha legközelebb ki jutok, akkor első dolgom lesz ide el menni. :D Itt még ettünk is. Valami nagyon menő kínai vagy thai vagy mittomén milyen étterembe, egyet tudtam: én itt nem fogok enni, nem hogy jól lakni. Mivel én rugalmas gyerek vagyok, ezért persze belementem, valami olyat választottunk nekem, ami állítólag olyan volt mint a rántotthús, na hát nem így lett, a Fruzsi viszont megette. A rizs finom volt. Kólát ittam és ez volt az ebédem. Ezután hazafele megálltunk valami bevásárlóba, ahol vettünk sok-sok fánkot, meg brownie-t meg chipset meg ilyeneket és akkor már jól éreztem magam és életem megfinomabb fánkját fogyasztottam el. Oxfordban megálltunk még, Fruzsi megakarta nézni az egyetemet, de már az egész város az egyetem, így a filmes jeleneteket sajna elkerültük, szóval csalódás part2.
Hazatérvén pedig összepakoltuk magunkat, mivel jöttünk a 8 órási géppel. Seggen csúszva értük el, mivel rohadt nagy dugó lett a reptér előtt kilométerekkel, így már mindenki az út szélén kipattant és caplatott fel, hogy elérje a gépet. Mi is így tettünk! :D Hálisten mivel sok volt a csúszás, a dugók meg minden, ezért elértük a gépet, sőt még vártunk is, de rettenetesen para volt. Aztán pesten a vonatot épphogy elkaptuk a csúszás miatt, így végül nehézkesen, de haza tértünk. Nagyon jó volt, nagyon fárasztó volt… :):)

Film – Harry Potter Part. 2

Vegyes érzelmekkel töltött el, de igazából meg voltam vele elégedve. Azt már megszoktam, hogy a könyvet nem igazán követi, így fel voltam készülve a legrosszabbra. Kellemeset csalódtam 1-2 megoldásban… nagyon szépen megvoltak csinálva a jelenetek, de némelyik olyan rövidre lett vágva – pedig fontos momentum -, hogy nem hittem el. Igazából a vége volt az, ami nem tetszett. Az ilyen dolgok nem oldódnak meg csak egy pálcatöréssel. Na hát mindegy. Vicces szituációk is voltak benne rendesen, csókok na meg hát a 20 évvel később. Felkacagtam rajta, mert volt az 40 is. Hermione, mint Bellatrix nagyon tetszett. Itt ugye igazából Helena Bonham Carter-t illeti a dícséret. :)

Aki a filmeket látta csak, azoknak bőven jó lesz… aki meg inkább könyvekben szereti ezt, az majd vegyes érzelmekkel kel fel a film elöl. Szép meg jó, de nem az igazi így.
Azért sajnálom, hogy vége.

Majd egyszer… :D

Iron Fist camisole top
29 GBP – play.com

J Brand distressing jeans
$187 – barneys.com

Vans shoes
$55 – hottopic.com

Roxy handbag
$46 – roxy.com

VIcenza two tone jewelry
8 GBP – debenhams.com

2028 Jewelry wing jewelry
$28 – 1928.com

Hilfiger Denim scarve
50 EUR – zalando.de

Ray Ban metal shade
$159 – mytheresa.com

Jacques Vert feather flower hair accessory
79 GBP – houseoffraser.co.uk

DESTINED Glitter Nail Color
$2.99 – tillys.com

Film – The Roommate

Háttőő… kezdeném azzal, hogy a saját műfajában szerintem jónak számít.
Nekem nincs bajom a tini horrorokkal, vagy jókat nevetgélek rajta, vagy elkönyvelem a párszor megnézhető kategóriába. Na hát ezt is ide sorolnám. A története hoz egy kis újat, de a vége olyan gyorsan lerendeződik a szokásos mindenki öl mindenkit szituációban, hogy csak na.

Na de… a sztori arról szól, hogy egyetemen találkoznak össze, szobatársak lesznek. Viszont Rebecca (Leighton Meester – Gossip Girl) kicsit máshogy áll az egész szituációhoz, hiszen ráakaszkodik és a légytől is óvná Sara-t. Sara viszont eljárkál bulizni eleinte, a régi barátja hívogatja, de az új barátjával a suliból nagyon megértik egymást, tanulgat, ilyesmik. Rebecca ezt nem tűri és segíteni próbál neki. Sara egyre szarabbul érzi magát a szituációban és érzékelik, hogy nem oké. Hálaadáskor hazalátogatnak Rebeccához, akinek a szülei érdekes mondatokat ejtenek el, így mikor visszatérnek Sara kicsit kutakodni kezd a szobában… Eközben már persze teljesen be van dilizve a másik és nyomja a hülyeségét.


Aztán a végén jön a nagy dráma.

Nem rossz film, meg tényleg így érdekesen vezeti le a személyiségét a dilisebbnek. Tényleg egyszer érdemes megnézni, a többit pedig már csak társaságban ajánlom. :D

Na tehát szereplők: Leighton Meester, Minka Kelly, Cam Gigandet, Tomas Arana, Billy Zane

mennyi…?

Szóval… ma gondoltam megnézegetem a blog statisztikáit… :D

7250 view… napi minimum 30-as látogatottság…

Úgyhogy pozitívan állok magamhoz és a fanatizmusomhoz, hogy mégsem foglalkozom olyan nagy hülyeségekkel. :D

Köszi nektek, akik néztek. :)